Érdekel a pszichológia. Talán úgy is döntesz, szakmáddá teszed. Bizonyára él egy kép a fejedben arról, hogy egy pszichológus mit is tesz, amikor dolgozik. Ez a blog azért (is) jött létre, hogy ez a kép mielőbb közelebb kerülhessen a valósághoz és egy működőképes jövőkép motiválhassa a diákokat tanulmányaik során.

Érdekel a pszichológia. Oly annyira érdekel, hogy éveket, akár már évtizedeket is eltöltöttél vele: tanultál, diplomáztál és a napjaidat belengi a kutatómunka, a klinikai élet, a szervezetfejlesztés vagy a pszichológia bármely más területének szelleme. Ez a blog azért (is) jött létre, hogy mesélj a munkádról, arról ami megragadott benne, arról ami kihívást jelent. Neked van már rálátásod, hogy a 'nebulókra' hol lenne szükség.

Ez az a fórum, ahol tanulmányaidról, munkádról közérthető módon írhatsz és akár véleményt kérhetsz. Ez az a fórum, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy kilépve a mindennapok szűk szakmai berkeiből, gondolataidat szélesebb plénum elé tárhasd és reflexiót kérhess egy szélesebb kognitív térben.

Váljon hasznunkra!

2012. október 29., hétfő

Könyvajánló: You are Not so Smart


Szabados Sándor könyvajánlója.


Nemrég olvastam ki egy zseniális könyvet David McRaney-től You are Not so Smart címmel. A könyv nem kevesebbre vállalkozott mint arra, hogy rengeteg pszichológiával, (azon belül viselkedéssel, motivációval stb.) kapcsolatos tévhitet szétoszlasson, és azok helyett tudományos magyarázatot adjon; mindezt szellemesen, humorosan, mindenki számára közérthetően teszi.

A könyv eredetileg blogként indult.

A könyv anyagának zöme podcast-tal elérhető.

A könyv trailer-je a YouTube-on.

A könyv pdf formában elérhető a KRE-s elsős levelezős évfolyam számára a Google Drive-on, a könyvajánló mappában.

2012. október 22., hétfő

Kulturális ajánló

Kulturális ajánló Szondy Mátétól

Yalom: Amikor Nietzsche sírt 
Anna O., a pszichoanalízis kialakulása, pszichológus attitűd

Bauer: A testünk nem felejt
a környezet, a viselkedés és a pszichoterápia (!) hogyan befolyásolja a géneket

És elkezdődött a Terápia, ami a pszichoterápiát mutatja be kevésbé hiteles módon, legalábbis az amerikai változathoz hasonlítva.

2012. október 18., csütörtök

Az intelligenciáról

A már jól ismert kérdést feszegeti a nemrégiben az indexen publikált cikk: öröklés vagy környezet (nature or nurture, angolul), ezúttal az intelligenciával kapcsolatban. Persze nem megdöbbentő, hogy a szerző már az elején leszögezi, hogy "a két tényező együttes hatása a lényeg".

"Óriási vita van azt illetően, hogy az intelligencia inkább örökletes, vagy szerzett sajátságunk. Az örökbecsű aforizma szerint egy genetikaprofesszor gyerekei öröklik, tanítványai pedig szerzik e képességet. Valamilyen ok miatt a genetikai teória tetszetősebb a laikusok számára mint a verejtékkel megszerzett képesség elmélete. Lehetséges, hogy ennek oka az, hogy a DNS-ben lappangó értelem menti azt a körülményt, ha ez esetleg külsőleg nem nyilvánul meg. Az egyes rasszok és népcsoportok elleni legmetszőbb gyűlölet is az IQ értékek genetikai létének megkérdőjelezésében nyilvánul meg."

 A cikkből megtudhatjuk, hogy mit nevezünk analitikus, kreatív  és szintetikus gondolkodásnak, illetőleg IQ-nak és EQ-nak. Rövid áttekintést kaphatunk arról is, hogy mit tudhatunk manapság az intelligenciáról szociológiai, genetikai, evolúciós és kulturális szempontból.

Jó olvasást!


Köszönet a cikkért Bernáth Katalinnak!

2012. október 17., szerda

Élettan: A szív

A facebookos csoportban elő-elő bukkannnak kihagyhatatlan oktatási segédletek. Mint például ezek is:









Köszönet érte Agi K Den-nek :)

2012. október 12., péntek

Szondy Máté: „Ha...”

Szerinted mennyire határozzák meg a külső körülmények, hogy boldog vagy-e vagy sem? Igaz-e az, hogy a pénz nem boldogít?

Olvassátok el Szondy Máté rövid írását, ami eredetileg a Crossroad Magazinban jelent meg. Ha tetszik, esetleg oszd meg Facebookon!



„Ha…”

„Ha nagyobb lenne a lakásunk…”, „Ha a főnököm megértőbb lenne…”, „Ha többet keresnék…” és így tovább. Ezerféle változata létezik ennek a mondatnak, a folytatás azonban mindig ugyanaz: „…akkor végre boldog lennék”. Sokszor érezzük azt, hogy külső körülményeink akadályozzák meg boldogságunkat és csak bizonyos külső körülmények tehetnek minket boldoggá. Biztosak vagyunk abban, hogy ha megszerzünk egy kívánatos süteményt, egy kívánatos autót vagy egy kívánatos partnert, akkor végre elégedettek és boldogok leszünk. Ezt a hitet erősítik bennünk a reklámok is: ha fogyasztunk, ha megszerezzük a legújabb lapostévét, legújabb wc-illatosítót vagy levesport, akkor boldogok leszünk. Sőt, nem csak mi, de családunk is boldog lesz.

            Igazunk van-e, amikor azt gondoljuk, hogy boldogságunk elsősorban külső körülmények függvénye? Igazat mondanak-e a reklámok, amikor azt sugallják, hogy a külső körülmények tesznek majd boldoggá? Sokáig eddig a kérdésre csak a józan, paraszti ész, vallásos – morális – filozófiai tanítások és az ezoterikus írások, tanítók segítségével kereshettük a választ. Körülbelül egy évtizede azonban a tudomány (konkrétan: a pszichológia tudománya) is felfigyelt a boldogság jelenségére, így ma már pontosan tudjuk, hogy a külső körülmények valójában hogyan befolyásolják azt, hogy mennyire vagyunk elégedettek.

            Vegyünk két drasztikus példát: valószínűleg mindenki egyetért abban, hogy lottómilliárdossá válni pozitív, balesetben lebénulni pedig negatív esemény. Egy kutatásban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan alakul a lottómilliárdosok és a lebénult személyek boldogsága. Nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy kitaláljuk: miután értesültek a nyereményükről, a lottózók boldogsága az egekbe szökött és azon sem csodálkozunk, hogy a balesetet követően a lebénult személyek hangulata igen rossz volt. Az viszont már meglepő, hogy néhány hónap elteltével mindkét csoport hangulata visszatért az eseményt megelőző szintre. Bármennyire is meglepő, a legtöbb pozitív és negatív esemény boldogságunkra kifejtett hatása általában néhány hónap alatt csökken, illetve megszűnik. Ha Önnel előfordult már, hogy végre megszerzett egy olyan dolgot, amiről régóta álmodozott (laposképernyős televízió, mobiltelefon, kisestélyi, ahogy tetszik), majd néhány nap vagy hét múlva már felé se nézett, akkor tudja, hogy miről van szó. Hihetetlen alkalmazkodó képességünk miatt a pozitív események és élmények által kiváltott pozitív érzelmek gyorsan csökkennek. Ha külső tényezők segítségével szeretnénk fenttartani boldogságunkat, akkor óhatatlanul belekerülünk a szakemberek által hedonikus taposómalomnak nevezett állapotba: alkalmazkodókészségünk miatt folyamatosan újabb és újabb pozitív élményekre lesz szükségünk.

            És hogy valójában mitől függ a boldogságunk? Sonja Lyubomirsky amerikai pszichológus szerint három csoportba sorolhatóak a boldogságunkra ható tényezők. Hangulatunk körülbelül 50 százalékban genetikai örökségünktől függ (szüleinktől kapott génjeink határozzák meg idegrendszerünk felépítését és működését, ezáltal azt, hogy idegrendszerünk mennyire érzékeny a pozitív és negatív élményekre). A második csoportba életkörülményeink tartoznak – hatásukat mindössze 10 százalékra becsülik. A „maradék” 40 százalék az a rész, amelyre hatással lehetünk. Hogy mi tartozik ide? Kapcsolataink építése és ápolása, (élet)célok kitűzése és az azokért való küzdés, a mások felé nyitott és aktív magatartás.  Érdemes újragondolnunk az „…akkor végre boldog lennék” mondat első felét.



2012. október 10., szerda

A motivációról

Az eheti Szondy-féle pszicho előadáson szó esett arról, hogy nem feltétlenül a jutalmazás az, amivel leginkább motiválhatóak vagyunk. Teljesítményünket sokkal inkább az fokozza, hogy ha pozitív módon viszonyulunk egy adott tevékenységhez.



Dan Pink arról beszél az alábbi negyedórás videóban, hogy a munka világában elterjedt jutalmazással való ösztönzés nemhogy nem növeli a kreativitást és serkenti a hatékonyságot, de sok esetben kifejezetten károsan hat az emberek teljesítményére.

A video magyar felirattal elérhető itt.

Ha felirat nem szükséges, ez az előadásról készült felvétel angol nyelven:



2012. október 2., kedd

A konstruktív vitáról

Ismeritek a ted.com oldalt?  Tele van érdekes előadásokkal, általában angol nyelven, de többségükhöz van magyar felirat is. A múltkori pályaszocializáción eszembe jutott, hogy lehet, más is érdekesnek találja a következő videót és talán többeket bátorít konstruktív kritikára.

Margaret Heffernan beszél arról, hogy a konfliktus, a nem egyetértés alapvető fontosságú a haladás, fejlődés szempontjából.

A videó megtekinthető angolul a YouTube-on, ezt gyorsan be is ollózom ide, és a ted.com-on angol és más feliratokkal, magyar sajnos még nincs.



Nos, érdekesnek találtátok?

2012. október 1., hétfő

Technikai információk


Ha szeretnél publikálni ezen a blogon, jelentkezz a kalmarstr@gmail.com emailcímen.



INFORMÁCIÓK KÁROLIS HALLGATÓK RÉSZÉRE:


Ha levelező pszichológus hallgató vagy a Károlin, jó helyen jársz!

Ezen a blogon megtalálod mindazt a fontos és kevésbé fontos információt, ami neked szól.





Két évfolyamfelelős van:

Ali Marietta, pici85(kukac)gmail.com
Kalmár Eszter, kalmarstr(kukac)gmail.com

Évfolyamunk számára létrehoztunk egy levlistát, amelynek címe: krepszi (kukac) googlegroups.com. Ha még nem iratkoztál fel rá, akkor vagy keresd meg ezt a levlistát a Google kereső funkcióján keresztül és kérd felvételedet a csoportba, vagy küldjél egy emailt az eszter (kukac) eszter.eu emailcímre.
A levlistán (is) osztunk meg közérdekű információkat, jegyzeteket, stb. Ugyanitt felteheted a tanulmányokkal kapcsolatos, valószínűleg a többiek érdeklődésére is számot tartó kérdéseidet.

Ha nagy Facebook rajongó vagy, akkor csatlakozz az évfolyam FB csoportjához, amelyet ide kattintva érhetsz el:
https://www.facebook.com/groups/434369549949070/


A gépelt órai anyagokat, a tanárok által elküldött fájlokat itt elérheted:

Dropbox: https://www.dropbox.com/sh/cw91un8yzny6zso/zbCkxvWWmh

Ha valami hiányzik, nézz fel a FB-ra!